hol van a megújulás illata? a felhőtlen kacagás?
banánhéj, kávézacc, tojáshéjjal megtöltött kukákban hever a lelkem, odaadtam az ördögnek, elhelyezte a szennyekbe, hisz odavaló.
a pohár félig tele, nem pedig félig üres. tudodmondhatod hogy ezt így kellene nézni, de az a félig üres a félelem. fájdalom. nem megelégedettség jele. elzárkózás a fájdalom elől. ballépés.
utálat. önkirekesztés.
hipokrata világ ez, ösztön és kényszer
bámulom a tömeget, már semmit sem érzek
ráz a hideg minden monoton és absztrakt
fekete mint kávé, fekete mint nagyi tévéje.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése