haragszom magamra, azok a megismételhetetlen jó pillanatok
túlélem egy emlékezet kitörléssel
önző dolog, vagy csak szimplán nem normális, de én csalódni és félni szeretnék
félteni, izgalmat, keserűséget
sehogy sem jön össze
emlékszel rám? a legjobb barátod voltam amíg szingli voltál
mindig egy síút és a mennyországon túli domb. miért?
nem válaszol senki a miértekre.
fél órája itt ülök, azon gondolkozom mit írjak ide. ezerszer elkezdtem már, de az már nagyon magán élet lenne, amit nem nagyon szeretnék. Sosem azt írom le, amit igazán akarok.
Mindig elterelődik a téma, elveszek a részletekben. Túlságosan is
eszembe jutott, hogy Lifehouse-t is illendő lenne hallgatni, jó pár éve nem hallottam
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése