2011. dec. 30.

beburkolózva a világ elől

Az egész életemet egy hógömbben szeretném leélni egy mosolygós pingvin szerepében.
Legcsodálatosabb film amit láttam, az eleje valami tökéletes. Mióta láttam kétszer meggondolom mit teszek.

Rossz nézni, aki 1 éve a mindenem volt, most felváltotta a helyem valaki.
Év elején karácsony két napjára vártam, hogy végre láthatom, már elillant. A legunalmasabb kínzós napom volt. Nem vagyok egy jó barát, semmi sem vagyok. Tökéletest keresem, pedig magam egy álcázott hóhér vagyok.
Mindegy. Inkább egyedül maradok a zene mellett. Ez jutott nekem.

A remény és a magány kéz a kézben szerették egymást, együtt mentek mindenhová, oda figyeltek egymásra ölelkezve, majd később a remény meghalt, az ölelkezés megszakadt. A magány pedig sír, elvesztette az egyetlen menekülő pontját.
sárba, hóba döngölöm ocsmány fejem, nekem már úgy is mindegy
egyébként tetszik az awkward szó, olyan tökéletes és jó kimondani
még valami?

Legyen ez egy másik város, valahol a földön túl
Legyen ez egy kínzó mélység ahová a lelkünk hull
Legyen ez egy hosszú álom, dideregve hűvös ágyon
CSAK JÖJJÖN MÁR AZ AMIRE GONDOLNÁL..

gondolkodom de kiürült az agyam, néha olyan hideg, nem sűrűm használom.
akarok egy bagolyt, és kikötőben szeretnék dolgozni!
fura hogy rájöttem, hogy nem a pénz kell a boldog élethez, hanem a szeretet
ez így előre játszott bennem, és zúdulva könnyeztem magamban.
Istenem de rossz érzés volt.
Aztán ki se mentem a szobámból, azért csak kimentem az udvarra
rápillantottam a karácsony fára, és elkapott a bűntudat - észre se vettem a karácsonyt
elhalasztottam, sokára lesz a következő, de azt meg nem akarok megélni
a fenyőt nem is én díszítettem, elhanyagoltam, kész leblokkoltam
elnyom a bűntudta felemészt a nyomorúság

Meghallgat, megnyugtat, elfeledteti a problémáimat

2011. dec. 14.

a felhőkarcolók nem is olyan magasak

Kettő vagy három választás, aztán annyi. Többé nem te irányítod. Iszod a csésze különleges teát az ablakban ülve, lélegzed be az este illatát, és nincs tovább. Egyszerűen abba marad a lüktetés, az akarat. Lökdös ide oda az élet, és annyi dolgot követel, amennyi nincs is, annyi embernek lök neki amennyi nincs is, annyi fájdalmat okoz amennyit nem érdemelsz meg. Szóval lemondóan ülsz az ablakban, nem bírod nyitva tartani a szemed…becsukod, és alig hallhatóan megkérdezed magadtól: Már megint mi volt ez?
Csak kilélegeztem a rohasztó nap maradványait. Amit adott.

Visszakaptam amit adtam. Nem lehetek senkivel goromba.
Ahogy a matek tanár mondaná: a konkáv szögekben el lehet bújni
ugyan, semmilyen út nem menekülő, futhatsz, sétálhatsz bármit. mindig egyenesen kell haladni
Mondd már ki azt: ez nagyon könnyű. Máris megélhetőnek látszik amit megnehezítünk.

Téli hangulatot akarok.. Utálom ugyan a havat, de rájöttem hó nélkül nincs ünnep.
Már pedig az szükség lesz a rohadt tévé nézésemhez egy csésze gránátalmás epres teával. Meg úgy az egészhez. Imádom ha zörög mindenem. A bevásárlás; maga a mennyország. Kár hogy én ebből kimaradok, pedig úgy vennék benne részt. Összeírnám a listámat, Westendbe vagy valahol bolyonganék.

Félre toltam a lehetőségeimet. Többet akarok. Nem kell nekem semmi, pusztán csak emberi kinézet.
Hogy normálisan nézzek ki a tornasorban, bár jövőre már más út lesz, ahová menni fogok. Félek hogy nem fogadnak be. A fotós karrierem elúszott, hála nekem. Kibaszott rajztudás.. Ja meg a tanár, nem szakítana rám pár időt, hogy segítsen. Meg az én hibám, későn szóltam. Pedig ezt előszeretettel űztem volna a képgrafikusság mellett.
Mindegy!
Most már nem az fog dönteni, hogy mi szeretnék lenni, hanem ami maradt
késő
ismét megszívtam. hurrá

Érdekesen tudom nézni, ahogy mások ráunnak arra a dologra, amit én világ életemben akartam, amiről álmodtam, ami kell. Mindig új dolgok kellenek, nem tartós semmi. De tényleg jó dolog új dolgokat megismerni.
let me fly in the breezee

Igazából azon is elgondolkodtam, nem e vagyok skizofrén?!
Némaság (családommal szemben is), új szavak kitalálása, és annak használása, sokszor van öngyilkossági hajlamom, echolália, érzelmeim elsivárosodása, eltompulása, indokolatlan túlérzékenység, egymással ellentétes érzelmek egyidejű megjelenése ugyanazzal a személlyel, dologgal kapcsolatban
Az utóbbi nagyon igaz
hülye vagyok, nem akarok már semmit se


love is suicide.
érezzük ezt mind a hárman

I was alone,
falling free,
trying my best not to forget

2011. nov. 29.

get a life

Meguntam a feszültséget!
Ilyenkor a legszívesebben mindent egy lapra tennék, míg meg nem bánnám. Most ki lehetne használni az alkalmat, erre jó a magány.  Nem vállalok felelősséget miatta, ilyenkor nincs itt senki jól lehúzni
Nem értem önmagunkat, furcsák vagyunk. Az ajkunk nevet, de a lelkünk sír. Miért bűn kifejezni az érzéseket? Csak mert az hitelesíthetetlennek számít? Vagy nem normális dolog? A másik réteget nem értékelem, akik lenézik ha valakinek nem sikerült valami, ezért kimutatja az érzéseit.
Felhőtlen nem lehet örökké az élet, egyszer minden visszakerül a régi kerékvágásba, a jól megszokott döcögős életbe. Ilyen napok mindig vannak.
Egymásra irigykedünk így próbálunk bosszút állni, minthogy azon kellene gondolkodni, hogy kéne kialakítani egy saját kis világot. Nem kell féltékenynek lenni, önmagunk a legnagyobb támasz. Abban benne van az ízlésünk, minden amit szeretünk. Demokratikus világban élünk, pedig elég sokan félnek kimutatni a gondolatmenetüket, ahogy szeretnének kinézni. A sok szarkasztikus emberek miatt.
Hazugság az egész életünk, hisz akkor sírunk, ha nevetünk!
Meghazuttoljuk magunkat egy akadály miatt, a környezet alakít minket. Játszadozik velünk.

real eyes
realize
real lies


Mitől félsz?
Mi az amit vársz?

2011. nov. 25.

döntetlen

volt benne valami vonzó, tökéletesnek hittem. utána eltűnt előttem a vakító felhő

Egyedül lenni nem is olyan rossz. Nem vagy hibás semmiért, nem kell semmiért felelősséget vállalnod, nem kell döntened, viszont nem vagy boldog. Magunkkal megosztani az élményeket, bajokat kicsit komplikált. Abban nincs öröm, vagy éppen megkönnyebbülés. Inkább fáj
A gyerekkor nem a születéstől tart egy bizonyos életkorig. Gyermekkor után nagykorúvá válunk, elhagyjuk a gyerekkori dolgokat. A gyerekkor egy királyság ahol senki sem hal meg.
Alakítani kell magamon, hogy ha bele nézek a tükörbe, ne egy ocsmány szörnyeteget lássak, aki mindig csendben van. Tennem is kell a dologért, nem pedig várnom, már tudom, nem jön el magától. Mindenki önző, úgysem segítene senki .Magam kell megvívnom az élet nevű harcot. Olyanná formázni magam, amilyenné válni szeretnék. Egy demokratikus társaságban mindenkinek szuverén joga eldönteni, mi szeretne lenni, mit szeretne csinálni. Pedig sokan beleszólnak..
Hiába van valakin márkás ruha, abban embernek is kéne lenni.
Sok olyan dolog van, ami a mai világban relatívvá vált. Ahány ház, annyi szokássá vált már a szerelem, a közösülés, a barátság, a bizalom, a hűség, pedig ezek a dolgok, amik mindenki számára egyértelművé, és egyhangúvá kellene megoldani. Egy dologról szólnak, minden ember másmilyenné feszegette ezt a témát, már nincsennek is igaz szerelmek, barátság meg nem olyan szoros, csak érdek barátságok.
a tegnap múltja összezavart
De nem piszkálom fel.
Használj már óvszert idióta, nem kell még egy barom! Kőkemény igazság
Mi kell ahhoz hogy befogadjanak egy társaságba? Hogy magunkat adjuk? Vagy parancs szóra teljesítsünk?
Ha az utóbbi akkor inkább egyedül maradok.
Vagy nutellához fordulok, esetleg más módszerekhez
your knife, my back. my gun, your head


2011. nov. 18.

tökéletes rémálom

Az alvás a legjobb dolog a világon. Nem kell hozzá fizikai erő, nem kell megmozdulni, nem kell érte küzdeni, idegeskedni, erőlködni. Csak érezned kell. Pont nekem találták ki.

Most a csend az úr. Megbabonázott. Rájöttem jobb hallgatni,mint mindent kimondani. Úgy sem kíváncsi rá senki.
Csendben felszívódik minden dolog aztán elfelejtem. Talán így kell lennie, nem akarok semmilyen terhet a vállamra emelni. Nem vagyok megbízható semmire. Nem értek semmihez. ~ csak az alváshoz.

2011. nov. 14.

persze

Kötődés az amikor a legkisebb dolgokról is eszünkbe jut aki a legközelebb áll hozzánk.
Milyen igaz  ~
Köztudattá vált az emberek számára, a szarkazmus. Ítéleteket hoznak, megszemélyesítő hozzászólást tesznek. Igazából már megszoktam. Mit tehetnék?
Ellentmondások. A legnagyobb ellenségekből lesznek a legjobb barátok? Az ellentétek vonzzák egymást? Ha szomorú vagy akkor mindenkit boldognak látsz, ha pedig boldog mindenkit szomorúnak?
Mivel tudnák ezt bebizonyítani? Szabad vélemény?! Ahány ember annyi vélemény? Na? Nekem van magyarázható okom.
Hajszoljuk a pénzt, a legmegfelelőbb munkát boldogság nélkül mit ér?
Gondolkodom ezeken!
..
..
..

Belülről halott szélvész vagyok a rengetegben. Kifogyott utakon várom a következő végállomást. Ami jobb reménnyel zakatol tovább. Amely színes vonatra vontat. Szenvedés sora következik mindig. Ugyan oda a várófülkébe érek vissza, ahová felszálltam. Talán nem kellene rossz néven venni? Ez azt jelenti újra kezdtem magamban mindent? Nem tudom..

-Ki a hibás?
 Többnyire magunk darabokra hullását látjuk legbelül. Nem látjuk egymás lelkét kibontakozni. Nem látunk bele akármit mondhat. Azt látjuk amit teszünk az alapján hibáztatjuk önmagunkat. Talán..
Nézz bele a tükörbe. külsőd látszik. Nincs rajta a szíved a lelked. Látunk benne hibát? Kevésbé. Legtöbbször ezért látjuk hibáinkat, mert máséba közelre kerülés alapján lehet kitudakozni. Messziről bátor dolog, ha közvetíti is.

-Mindenben keresd a humort.
- Amiben nincs?
- Színezd ki, képzelj oda álombeli dolgokat!

Néhányan attól különlegesek, hogy kevesen ismerik. Lehet szó lakhelyekről, emberekről.
Így csendesen megismer dolgokat mielőtt más észrevenné. Nem hagyja szapulni, folytatja tovább.

2011. nov. 11.

miért?

Az idő elnyújtott köpönyeg. Bőrkabát, az idők során sok mindent átvészelt. Kopott ám,de még él.
Kopott kiskabát. Lepereg róla minden rossz. A végén nyúzottan kerül elő a szeles időből.
Kinövöd, jön a következő. Egyre nagyobb kell. Egyre több.
Tégy félre mindent,teríts ki mindent egy lapra. Megtennéd? Vagy hagynál magadnak valamit vesztés esetén? Meg tudnád tenni? Odaadnád mindened még többért,de benne van mindened odaadod az összesért.
Magyarázatot várunk el.

Nem érdemes visszatekinteni a múltba,felbolygatni. Élj úgy, hogy számodra kiszámíthatatlan legyen az élet.
Hogy mond azt: úristen, ezt nem gondoltam volna,mesés.
Rengeteg lehetőség,állások,vágyak,álmok,tárgyak. Tedd oda mindened egy lapra, ne legyél gyáva.
Gondolkodj
Akik a múltban ott voltak, miért nincsenek ott a jelenben?
Miért fáj ennyire a hiány? Talán emberi tulajdonságok tömkelege? Végülis.. emberek vagyunk
Ez helyes, nem?
Markolj bele a Föld legmélyebb bugyrába, merj nagyokat, változtass, tanulj hibáidból.
get a life. change my mind
Mi az az élet?
Mi az a nyugodtság?
Mi a szerelem?
Mi a barátság?
~ sok embernek ez relatív dolog . Pedig nem kéne..
@

Miért?


2011. nov. 10.

at the moment

Érzek benne kihívást.. "Soha ne mondd hogy soha" érzést

Miért van az,hogy egyedül akarok lenni,miközben szükségem lenne valakire?
Miért ingadozik sokszor a hangulatom? Megfulladtam saját magam dühében.
Valaki hiányzik. Hiányzik egy teljes örömmel teli ölelés, a szeretlek te kis hülye szó használata,a szabadság,és a döntések nélküli teljes habzsolás. Nekem már nem létezik ünnep,nincs kapcsolatom,magam hozom a döntéseket. Eldobom magamtól a lehetőségeket.
Vannak dolgok amit nem teszek meg, pedig jó lenne. Támogatni. Biztatni. Pozitív dolgokat belém kalapálni.

Egyetlen egy film van,ami meg tud hatni, egyetlen egy zene van,ami a legszebb,és sírni,már csak egyetlen egy dolgot kell találnom,amiért boldog lennék. Majd eljön az én időm is,s enyém lesz az összes folyó,óceánok,betelepítem sok cápával,és nem engedek bele senkit, a parton ülök. viszont tudok csalódni'

Néha egy jó beszélgetés a lelkemet az egekbe emeli.
Ne csak a fejedben döntsd el a dolgokat, ne azt várd el majd más hátha tesz valamit, te pedig karba tett kézzel ülsz. Nem megoldás. Nem juttat előre.
Dögönyözöm a mocsokban,próbálom felfogni,hogy jó dolog is sülhet ki belőle nem csak a rossz. Próbálom kiélvezni a mocskot, még ha fáj is hisz nem tehetek mást.

Rakd sorba a plüssjátékaid növekvési sorrendbe!
Mindig, bármiben van olyan,hogy legalacsonyabb,legkisebb.
Amikor csúfolnak érte, mert nem érted el a megfelelő magasságot. Bátrabban beléd kötnek,mert alacsonyabb vagy. Nem tehetsz róla, de el kell viselned. Persze aki a legmagasabb, ő örül az egésznek,nem piszkálják.
Nem nézik az emberek szívét,egy alacsony emberben lehet a legnagyobb szeretet. De ezt nem érthetik..
Nem akarják! Mennyivel másabb lenne,ha a belsőt néznék az emberek,nem pedig vakon szemükkel néznek, hanem belülre is látnának. Miért nem? Igazából félig irigylem az érzelem mentes életet,szükségem is van rá.
Kopott ígéretek.
Nem rajtad múlik. Talán meg kéne említeni.
Félek.
Túl kevés vagyok



















































Csodálatosak.Ezek azok a dolgok,amik akár örömöt tudnak okozni az életben. Van olyan is,aki életében ez alap követelmény. Akiknek van ízlésük. Akik nem csak csalódni akarnak az életben,hanem érezni is. Legcsodálatosabb dolgok a világon!
Érezd! Halld! Lásd! 
Ezekért a dolgokért élni a legszebb a világon!'


Nem éri meg a múlttal foglalkozni,ott a jövő,azon még lehet.. csak...meg kell próbálni
Tényleg unj meg félni. Nem vesztesz vele semmit csak az időt
Bocsáss meg, bocsásd meg, menj neki újra
Még ha ezek a szálak hajszál vékonyak is, lehet esély
Úgy kezdem látni a dolgokat,hogy meg tudom tartani a saját világomat és a valóságot.