ha tudnád mennyi idő van hátra az életedből.. te is jobban értékelnéd. kevesebbet hisztiznél, talán nem szarnád le saját magadat sem. nem vesztegetnél el semmilyen unalmas pillanatot, és nem ülnél ölbetett kézzel. értékes lenne minden pillanat számodra. menni kell. úton kell lenni.. mert túl sok érdekes hely, és érdekes ember van ahhoz, hogy az ember egy helyben maradjon.
-tudod mi fáj legjobban a megtört szívben? hogy nem tudod, mi volt előtte, mikor még nem voltál összetörve, hogy nem emlékszel az akkori régi érzésekre. ezért próbáld meg megőrizni ezeket az érzéseket, emlékezz rájuk, mert ha egyszer elmúlik, sosem jön vissza.
-és akkor mi lesz?
-csak sodródsz a világban mindennel együtt. keresed a régi boldog érzeteket, de nem találod. elmegy vele az időd.
egyedül születünk és halunk meg. a barátok és a szerelem kreálja a pillanatot, hogy nem vagyunk magányosak
na de mi van a függőségekkel? idővel rájössz hogy bántanak
hogy már nem nyújt menedéket a gondolatok és a magány elől
hogy már nem nyújt annyi örömöt
Szálka lettem már szemedben, igen
rég agyadra mentem. de várok
rád, és jobb sorsra, tán csodára,
tűkre fektetsz álmomban;
ez fakír-ágy: jelenleg nélküled,
de várok rád.
talán te és én
talán csupán én
and nothing else to lose
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése